Egy könyvet szeretni egy dolog.Rajongónak lenni is.De egy addig tökéletes életet feláldozni egy álomvilágért?És ha kiderülne,hogy a mese mégsem az?Hogy amiért annyira küzdöttél emberként,valóban létezik?Vajon belecsöppenve a végzetedet hozó tündérmesébe továbbra is úgy éreznéd,nem egy rémtörténet részese lettél?

2010. szeptember 8., szerda

Figyelem.!

Sziasztok! Dijja vagyok. Közölni szeretném, hogy egy ideig Nikki fogja írni az oldalt, mert én kifogytam egyenlőre az ötletekből...:S de amint lesz ihletem akkor írni fogom a történeteket. De most vagyok 10.-es és belekell húznom a tanulásba úgyhogy ez miatt se tudom írni de hétvégenként lehetséges  lesz. Majd szólok, hogy mikor lesz friss. Addig is nézzétek az oldalakat, mert kitudja, hogy mikor lesz friss. remélem minnél elöbb. Megértéseteket köszönöm. Puszi! Dijja.

2010. augusztus 12., csütörtök

5. fejezet-képek

Milly ruhája
Audry ruhája
Milly kölcsönzött kocsija

5.fejezet

Nos,tudom-tudom,nem olyan hosszú,mint múltkor,de hát valamit hagyni kell Dijjának is,nem de?!Remélem kapunk érte pár komit!pux:Nikki XĐ

Ha ők azok,feltétlenül meg kell ismernem a családot,és nekik is engem.Ennyi év után derül ki,hogy igazam volt?!Mikor az életem is ráment?!Miért vagyok ennyire szerencsétlen?
-A leszállást 10 perc múlva megkezdjük,kérem üljenek le ,és kapcsolják be öveiket!-szólalt meg a pilóta a hangosbemondóban.Remek,jól elment az idő!
Felálltam,és odamentem Audry-hoz.Leguggoltam mellé,és finoman keltegetni kezdtem.
-Audry,ébresztő!Megérkeztünk,álomszuszék!
-Hmm-mormogta félálomban.
-Kislány,felkelni!Leszállunk!Elhiheted,hogy nekem nem lesz bajom,ha nem kötöm be magam,de a te biztonságod nem garantálom egy átalakított utasszállítón!
-Mindjárt-ásította,majd ülésbe tornázta magát.
-Na gyere,segítek.-A könyökénél fogva megtartottam,amíg újra fotellé alakult az ágy,majd amint lehuppant a helyére,becsatoltam.-Így ni!
-Az ereszkedést megkezdjük.
A gép érezhetően megkezdte a leszállást,amikor én is leültem,és bekötöttem magam.Pár perc múlva a gép lustán gurult még egy darabig,majd végre megállt.
-Oh,ne!Ez egy egész hadsereg-nyögött fel Audry kitekintve az ablakon.
-Ha hírt szimatolnak,jönnek.Ezért kérettem néhány testőrt,főleg neked,mint nekem-mosolyogtam rá biztatóan.-Van még időnk,nyugodtan szedd rendbe magad,Audry!
-Kösz,Milly!Te vagy a világ legjobb tini-főnöke-nyomott el egy ásítást.
-Tudom-vontam vállat egoistán vigyorogva.-Szerintem vegyél fel tiszta blúzt,egy kissé meggyűrődött...
-Jah,oh,köszi-motyogta letekintve magára.Felállt,felkapta a táskáját,és elsietett a mosdóba.
-Ez gyors volt,Ms.Carter!-utánoztam egy újságíró hangját,akiét odakintről hallottam,miután Aud 2 perc után jobban nézett ki,mint én.A fekete farmerhez méregzöld selyemblúzt vett fel,és visszabújt a fekete tűsarkúba.Az arcát megmosta,és újra kihúzta a szemét fekete szemceruzával.
-Mehetünk,Ms.Rhys!-mosolygott.
A repülő nyitott ajtajában a másodpilóta várt ránk.Audry kiváló asszisztensként előre ment a riporterek hadába,míg én őt követtem,a sort pedig a másodpilóta zárta.
-Ms.Rhys,miért utazott Port Angelesbe?-Ms.Rhys,kérem,adna egy interjút?-Ms.Rhys,Port News!Miért jött ide?Talán új ingatlant vásárol?
-Port News!Igen,egy újabb szállodát szeretnék nyitni a szomszédvárosban.
-Forksra gondol,kisasszony?-tette fel a következő kérdést valaki más.
-Pontosan-feleltem.
-Miért pont kisváros?Semmi látványosság Forksban,egy túl nyugis hely,mégis milyen lehetőséget lát benne,Ms.Rhys?
-Kérdésben a válasz,uraim,hölgyeim.A nyugalom,ami sokaknak hiányzik az életéből.És a Rhys Eternal Hoteltől  megkaphatják.
-Port News,adna egy exkluzív interjút a terveiről?!-Ms,Rhys,kérem,csak még pár kérdés!-Ms.Rhys,a Galvin iskolaújságtól jöttem.Mondana valamit a diákjainknak?
-Ms.Rhys nem nyilatkozik többet!-fejezte be helyettem Audry,és beszálltunk a limuzinba.-Azta!
-Az bizony!Ezek képesek megvadulni néhány szóért-csóváltam a fejem.A kocsi elindult.-Hova megyünk most?
-A legjobb szállodában foglaltam két szobát.Ott lesz egy 2 órás pihenő,majd utána irány Forks.Béreltem neked egy egy kék Hyundai Coupe-t.A kulcsok a recepción fognak várni,a bőröndök a szobákban.A szobád kérésemre a közvetlen elterülő erdőre néz,így könnyebben el tudsz menni éjszaka vadászni-sorolta az asszisztensem.
-Rendben,köszi-bólintottam.
-Ez a munkám...
-És remekül csinálod...Gyere velem Forksba.Először terepszemlére megyünk,aztán go a hivatal.
-Nos,rendben...Estére van valami más programod?
-Muszáj elmennem vadászni,és valakit szeretnék meglátogatni Forks határában-feleltem.-Te mit csinálsz?
-Alszom-húzta el a száját.-Tudod,időeltolódás,mindig kikészít...Holnapután este lesz a forksi 193.Városalapítási Bál.Ha szerencsénk van,meghívnak,úgyhogy utólagos engedelmeddel,Halmerrey-jel varrattam mindkettőnknek ruhát.
-Oh,és milyet?-kaptam fel a fejem a körmöm nézegetéséből.A ruhák voltak az egyik gyengéim.De most komolyan,mondjatok egy olyan nőt,akinek nem!
-Nos,magamnak egy egyszerűbb selyem türkizt.A tied viszont az meglepetés!
-Légyszi,mondd el!-vetettem be a kiskutyaszemeket.Audry makacsul megrázta a fejét.-Kérlek!Tudod,hogy utálom a meglepetéseket!-Egy újabb fejrázás.-Tudod mit?Csak valami részletet!
-Okké,váll nélküli,a színei pedig az égkék és az ezüst.Boldog vagy?
-Nem,de a semminél több-vigyorogtam rá,majd a kocsi lefékezett a 3 csillagos hotel előtt.Ciki,az enyémen 5 lesz...

2010. augusztus 7., szombat

Sziasztok.

Sziasztok. Dijja vagyok, csak szólok, hogy a következő részt is Nikki írja majd meg, mert én elutaztam egy-két hétre és nem tudom írni őket. Ezért bocsánatot kérek, de az utánna lévőt reméljük már én írom. Ja és sajnos ihlet hiányban is szenvedek...:S:S:S  ha hazamentem akkor elkezdem őket írni.. vagy lehet h még nyaralás alatt is fogom megbeszélem anyumékkal h küldjék el a cuccokat emailbe és akkor talán megtudom írni a részeket. Várjátok majd ti is nagy szeretettel Nikki részét.. Én is azt teszem.:D   Puszi. Dijja.

2010. július 31., szombat

4.fejezet

 Sziasztok,meghoztam a következő fejezetet.Mivel Dijja rövidet írt,itt az extra-hosszú pótlás!
Nem lett bétázva,szóval bocsi a hibákért!pux:Nikki XD


Hosszú,nagyon hosszú ideje tengetem mindennapjaimat a kastélyaimba elbújva.Ezek az emlékek a kezdetekről ritkán jönnek elő,de olyankor újra és újra átélem őket,igaz,csak a fejemben.Azt nem mondanám,hogy a lelkemben is,mert szerintem nekem nincs lelkem.Több,mint 80 év alatt magáról az "ember" csak megtudja az igazságot-de vannak olyan kapuk,amik sokáig,vagy örökre zárva maradnak odabent.
Persze azért élvezem a dolgot.Több pénzem van,mint a királyi családnak együttesen.7 kastély,1 vár,16 villa,9 luxusnyaralóm van elszórtan Amerikában és Európában,ahol felváltva élek hol itt,hol ott.5 sima kocsi,és 8 luxusautó boldog tulajdonosa vagyok.Emellett egy egész szálloda-láncot építettem ki-az emberek azt hiszik,hogy én a régi Camilla Rhys unokája vagyok,és családi vonás,hogy az "anyám" is és én is ugyanúgy nézünk ki,mint a "nagyi".(Igaz,az "anyám" barna hajú volt,a "nagyi" meg vörös-mire jó egy kis festék!)Most is egy újabb épületet szerzek meg,restauráltatok-bővíttetek,és nyitok meg a Rhys Eternal Hotel legújabb tagjaként.Forksban.
A divatban az a jó,hogy mindig visszajön a régi idők stílusa.És most pont azt éljük,mikor semmilyen változtatás nélkül a 2005-2010-es éveké van listán.Az,amelyikben tinédzser voltam,azé,amikor ez lettem.
Beléptem a saját pláza szerű gardróbomba.Egy azúrkék,koptatott farmer,zöld hátul kötős,lamé,passzos póló és egy pár zöld velúr,kivágott orrú,kígyóbőr csatos körömcipő összeállítás mellett döntöttem.Csipke fehérnemű kreációba bújtam,majd a választott darabjaimba.Szőke(eredeti),derékig érő tincseimet átfésültem,és lófarokba kötöttem egy zöld szalaggal.Belenéztem az egész alakos tükörbe,és lehet,hogy önteltség,de mint mindig,szépnek találtam magam.Nem sminkeltem,hisz felesleges lett volna.Vámpír vagyok,az istenért!Mit ér ennek lenni,ha ronda vagy?!
A csomagjaim már a magánrepülőn voltak,így beszálltam egy Fordba,és a gázra tapostam.Az autóúton alig voltak páran,és padlógázzal száguldoztam.Sajnos vámpír létemre nem vettem észre a rendőrkocsit.Egyszer csak felkapcsolták a villogójukat,úgyhogy lehúzódtam az út szélére.A 2 rendőr kiszállt az autójukból,és míg az egyik ott maradt,a másik hozzám sétált.Leengedtem az ablakot.
-Jó estét,biztosúr!-köszöntem franciául.
-Mademoiselle!-biccentett.Felvillantottam egy Colgate-mosolyt.
-Van valami probléma,Monsieur?-nyitottam nagyra a szemeimet.
-E-egy kissé gyorsan h-hajtott,manquer-dadogta zavartan.-Kérhetném a papírjait?
-Hát persze-bólintottam,és egy újabb mosollyal ajándékoztam meg.A szíve már túl gyorsan vert,és féltem,hogy szívrohamot kap,elvégre nem egy 20-on évessel volt dolgom.Benyúltam a táskámba.-Tessék!
A rendőr elvette a papírokat és lapozgatni kezdte:a jogsimmal kezdte,aztán az útlevelemmel folytatta.-Hova siet ennyire,Mademoiselle Rhys?
-Tudja Amerikába utazom,s a repteren már vár a gépem.Nehéz csak úgy egy újabb repülési engedélyt szerezni,és fontos dolgom lesz-vágtam kétségbeesett képet.Ez mindig bejön.
A rendőr egy pillanatra még engem nézett,majd a kezembe adta az iratokat:-Menjen csak,Mademoiselle.De nehogy valami baj történjék Önnel közben-figyelmeztetett,majd hátrébb lépett.
Mielőtt a társa bármilyen formában közbe léphetett volna,szépen kikerültem a pasast,és a finoman a gázra léptem.Aztán kikerültem a látókörükből,és újra padlógázba váltottam.
Vezetési stílusomnak hála hamar megérkeztem a saint quentin-i reptérre.A kifutón már ott állt az átalakított utasszállítóm.Néhány paparazzi kereszttüzében felszálltam a gépre,ahol az asszisztensem már várt.Elhelyezkedtünk a kényelmes fotelokban,bekapcsoltuk az övünket.12 és 3/4 perc múlva megkapta a pilóta a felszállási engedélyt.A gép lassan gurulni kezdett.Majd egyre nagyobb sebességre kapcsolt,míg végül a levegőbe emelkedtünk.Mikor a gép elérte a megfelelő magasságot,leoldottuk magunkról a biztonsági hámot.Ms.Audry Carter,az asszisztensem,aki 1,5 éve dolgozik mellettem,az aktatáskájába nyúlt.Kihúzott belőle egy mappát,majd felém nyújtotta.
-Utána kutattam Forks épületeinek.Ezeket tudtam összeszedni.-Átvettem az aktát,és kinyitottam.-Kérdezhetek valamit,Milly?
-Már megtetted-néztem kreolos arcára.-Mond!
-Miért pont egy olyan jelentéktelen kisváros,mint az amerikai Forks?Hisz ott tényleg semmi látványosság nincs,arról nem is beszélve,hogy átlagban az év 360 napján esik valamilyen csapadék-ráncolta szép ívű homlokát.
-Tudod,Audry...Nekem sokat jelent Forks...Neki köszönhetem,hogy az vagyok,ami....
-Ezt...hogy érted?-emelte magasba a szemöldökét.Jelentőségteljesen pillantottam rá.Megbíztam Audryban.Hosszú évek óta ő az első asszisztensem,aki tudja rólam az igazságot.Ő az első ember 80 évem alatt,akiben megbízom annyira,hogy az "életemet" is rábíznám.-Ott lettél vámpír?
-Majdnem-húztam magam alá a lábaimat egy sóhaj kíséretében.-Port Angelesben éltem a szüleimmel.A szomszédban...Akkoriban volt egy világsikerű könyv...Már 50 éve leáldozott a csillaga,kevesen ismerik,azok is idősebbek.
-Mint te-vigyorgott közbe a lány.
-Igen,mint én-nevettem fel.
-Mi történt?
-Az a könyv lett az életem...Twilight volt a címe,Stephenie Meyer egyik nagy sikerű alkotása.Akkoriban tizen éves fejjel rajongtam érte.Edward Cullen,a szívtipró vámpír,Robert Pattinson pedig a sármos színész,aki őt alakította a könyvből készült filmben...Úgy hittem,a történet igaz.Hogy a Cullen család,hogy a vámpírok valóban léteznek!Álomvilágban éltem,állandóan arról fantáziálgattam,hogy közéjük fogok tartozni,hogy a rege megelevenedik...Egy nap csúnyán összevesztem a szüleimmel.Nem az volt az első eset,de az utolsó...Anyámék szerették volna,ha újra rendes életet élnék,ha ismét lennének barátaim,és nem csak akkor mennék el otthonról,ha suli vagy edzésem volt...Mikor kicsit csillapodtak a kedélyek,elmentem sétálni.Imádtam az erdőt,megnyugtatott.A maga varázsával elbűvölt...Nem emlékszem mennyi idő telhetett el az indulásom óta,de megtámadtak....Az az éjfekete szempár örökre az emlékezetembe véste magát.Kiszívta  a véremet,és magamra hagyott.De ahelyett,hogy belehaltam volna,a mérge elterjedt a testemben....és átváltoztam.
-Szóval ezért...
-A Twilight Forksban játszódott-fejeztem be a beszámolóm.
-Oh-nyílt el Audry szája,ahogy a szeme is elkerekedett.-Értem...Asszem.
Ezután nem szóltunk többet.Audryt pár óra múlva elnyomta az álom,míg én éberen figyeltem a felhőket,és a múltamon gondolkoztam.Mikor a lány mocorogni kezdett,finoman felemeltem az egyik a karomba,és egy gombnyomással ággyá alakítottam az ülőalkalmatosságot.Lefektettem rá,betakartam,én pedig a "szoba" másik végében letelepedtem az íróasztalhoz.Magam elé tettem a mappát,nagy levegőt vettem,és ismét kinyitottam.
Oldalanként más-más épület volt feltüntetve minden adattal.Kik a lakói,mikor épült a ház,stb.A legelső oldalon pedig egy térkép volt a városról,színes parcellákra bontva,felcímkézve.A kékek a lakóépületek.A zöldek a természet,a sárgák a középületek.És középen egy nagy piros zóna a régi középiskola,amit 13 éve lecseréltek egy újra.De az ó még mindig ott áll...Na az lesz az enyém!
Olvastam a város jóformán teljes ismertetőjét.Csak tudnám,hogy egy 22 éves emberlány hogy tud meghekkelni egy város központi gépét?Több ezer mérfölddel messzebbről?A 143.oldalról fordítottam a következőre.
Sullivan-rezidencia
52 éve épült a villa,azóta 2 éve lett restaurálva.A Sullivan családé generációk óta.Jelenlegi birtokosai 2 éve költöztek a városba.
Lakói
Dr.Carlisle Sullivan: a városi kórház alkalmazottja,31 éves,házasságban él
Esme Anne Sullivan: építészmérnök,30 éves,házasságban él
Emmett Sullivan: gimnáziumi tanuló-12.évfolyam,18 éves,jegyességben él
Rosalie Lilian Leigh: gimnáziumi tanuló-12.évfolyam,18 éves,jegyességben él
Jasper Leigh: gimnáziumi tanuló-12.évfolyam,18 éves,jegyességben él
Edward Sullivan: gimnáziumi tanuló-11.évfolyam,17 éves
Mary Alice Sullivan: gimnáziumi tanuló-11.évfolyam,17 éves,jegyességben él
Mi????Ez...lehetetlen!ŐK LENNÉNEK CULLENÉK??????

2010. július 23., péntek

3. fejezet

Sziasztok! Dijja vagyok. Holnap utazok Balcsira így gyorsan felteszem a 3.-at h Nikki tudja hozni a negyediket. Jó olvasást! Puszi nektek!

Úgy fél órája érkeztem meg a szigetre, mindenki megbámult. Hallottam különböző megjegyzéseket. Mint például a "Milyen szép!" meg a "Hmm...Talán meghívom egy estére..",de voltak akik irigykedtek rám. "Nézd már meg, hogy néz ki. Az a nadrág...nekem szebb van!" és hasonlók. Komolyan mondom,az emberek néha olyan ironikusak. Mikor nem figyelt senki,elloptam egy fekete kocsit. Nem is akár milyet,egy BMW X6-ot. Sötétített ablakokkal, muszáj, hogy sötét legyen,mert a fénytől csillog a bőrünk. A kocsi gyors volt,a reptérről úgy 15 perc alatt odaértem a kastélyhoz. A tulajdonos már ott volt. Még Seattle-ben hívtam fel, hogy megszeretném venni a "házat". Leparkoltam a ház előtt és emberi tempóba szálltam ki a kocsiból. Hallottam ahogy a férfi szívverése felgyorsul, ahogy megpillant.
A kastély nagyon tágas. Ahogy körbe vezetett,beleszerettem. Már elterveztem, hogy mi hol lesz. A felső szinten van 8 szoba, abból 7 erkélyes és az erkélyek az erdőre néznek. Igen,a házat erdő veszi körül.Na ott tartottam, hogy a 7 szoba közül az egyik lesz az enyém és amin nincs erkély az pedig a dolgozó szobám. A többit meg vendég szobának alakítom ki. Mindegyikhez tartozni fog egy fürdő és egy nagy gardrób. Az alsón pedig a nappali és a konyha. Ahogy körbementünk megnéztük a garázst is ami a házhoz épült és két szintes. Azt bekell, hogy valljam,nagyon elhagyatott és koszos,de idővel rendbe hozom. Kifizettem a házat és mikor elhajtott a volt tulaj-mert már ÉN vagyok az-elkezdtem kitakarítani az egészet.

Sajnálom, hogy ez ilyen rövid lett. A következő hosszabb lesz. Én most elbúcsúzom. Majd augusztusba írok. Addig Nikki hozza a negyediket. Puszi ♥

2010. július 19., hétfő

2.fejezet

Sziasztok,Nikki vagyok.Itt a 2.fejezet.Vasárnap elutazom,így a frisst Dijja fogja hozni.pux :Đ


Még sosem jártam Forksban,bármennyire is közel lakok,laktam hozzá.Pár perces volt az út,és nagyon élveztem a sebességet.Semmihez sem volt fogható.Szabad voltam.Talán ahhoz hasonlítható,mikor szaltózok,vagy hasonló nagy ugrások,ahol van némi időm "repülni".De még az is korlátok közé van szorítva,hisz nem lehet akárhogy teljesíteni egy feladatot.Viszont ez....A teljes,tökéletes szabadság.Nincs edződ,aki rád szól,mert egy mp-cel tovább voltál a levegőben.Nincs rendőr,aki megbírságol,mert túl gyorsan hajtottal.Egyedül vagy a természetben.És azt teszel,amit akarsz!
Persze nem teljes mértékben,hisz ott a Volturi.Eleget olvastam a Twilightot ahhoz,hogy tudjam minden egyes szavát.A fajtánk királyi családja.Kár,hogy nem ír róluk többet.Gonoszak vagy jók?És tényleg.Stephenie honnan tud róluk?Rólunk?Hisz már én is vámpírok közé tartozom,már én is egy vagyok közölük.Vegetáriánus leszek,ez nem kétség.Cullenék viszont nem élnek itt.Nincs olyan lakója se Forksnak,se Port Angelesnek,akinek a vezetékneve Cullen.Tudom,hisz kutattam utánuk.
Mielőtt beértem volna a városba,irányt váltottam.Seattle.Na ott már voltam!Sőt!Állandóan ott vagyok,ha vásárlásról van szó.Egyedül,vagy anyámmal,természetesen...Elértem,bár vagy fél órámba beletelt.Az erdő szélén álltam meg,mikor felnyögtem megrökönyödésemben.A ruhám!Nem elég,hogy elszakadt,csurom vér az egész.Pedig ez a kedvenc Gabbana rucim volt.És a kabátom,hát az valami katasztrófa sújtotta terület!Valamit tennem kell,így nem mehetek emberek közé.Bár már az is nehéz feladat lesz,hogy ne essek nekik.A torkom.Jesszus de kapar,és ég.Mintha tüzes vasat ennék.Ah!Isteni,már csak ez kellett.Vérszomj!
Találtam egy kis butikot,amit látni lehetett az erdőből is.Amint az eladó kitette a Zárva táblát,és hátravitte a pénzt megszámolni,belopóztam.Könnyen ment.Magamhoz vettem egy farmert,topot,cipzáros-kapucnis pulcsit,kabátot,és tornacipőt.Egy nagyobb kézitáskába pakoltam még egy-két másik darabot is,hogy legyen mibe átöltöznöm később is.A hajamat összekötöttem,és egy baseball sapkát vettem fel rá.Nem volt nálam semmi sem,ezért csaptam egy kis zajt,és elbújtam.Hallottam,ahogy az eladó szívverése felgyorsul,és a légzése zihálásba vált.Óvatos léptekkel,és paprikaspray-vel a kezében jött ki.
-Van itt valaki?-kérdezte,és a hangja megremegett.Nem válaszoltam,hanem besuhantam az hátsó helyiségbe,ami irodaként szolgált.Az elcsórt pénztárcába tettem némi pénzt,majd az ablakon megléptem.Szégyen érzet töltött el,amiért csak így megloptam valakit.De szükségem van rá.

Egy New Yorkba tartó gépre sikerült jegyet szereznem.Levegővétel nélkül ültem végig a több órás utat,majd nagyon gyorsan kiverekedtem magam a városból.Emberként túl sokan ismernek országszerte,sőt,világszerte.Túl jó voltam,túl tehetséges,és túl önfejű.Annyira hiányoznak már most anyuék.Már biztos mindenki keres,hisz nem értem haza.Miért nem hallgattam rájuk?Valóban beteg voltam.És tessék,itt kötöttem ki a hülye fanatikusságommal.Menekülök,mert vámpírrá változtam,egy vérengző szörnyeteggé.Lehet,hogy még nem öltem embert,és nem is akarok.De annyira csábító az illatuk...én pedig újszülött vagyok.Egy apró hiba bármikor becsúszhat.Még ha nem akarom,akkor is.
Szúrt a szemem,amíg az óceánt szeltem át.És nem a sós víz miatt.Hanem mert sírni akartam.Emberként már sírnék is.De most nincsenek könnyeim,csak a szomorúságom,a fájdalmam.Tudtam hova akarok menni,és mit fogok tenni.Angliában van egy kisváros Cornwall szigetén.A neve St.Agnes.Nem túl ismert.Csak egyszer jártam ott,talán 6-7 éves lehettem.Folyton felhős az ég,és gyönyörű az egész táj.Maga a város elbűvölő a 352 fős lakosságával.Ha azóta változott is,nem sokat.Pár hónapja,hogy eszembe jutott a hely,és utána néztem.Van egy kastély a közelében,benn az erdőben 13 hektáros birtokkal.Senki nem zavarja ott a nyugalmat,mert kísértet kastélynak vélik.És a hely eladó.Most beköltözöm oda,és neki állok pénzt szerezni.Elvileg vámpírként könnyen megy.És apa tőzsdeügyeihez is mindig jó érzékkel nyúltam.Amint meglesz a pénz,megveszem a helyet,és hivatalosan is ott fogok élni.
Bár pár változás biztosan lesz.Keresni fognak.A Camilla Stewart helyett Camilla Rhys leszek ezentúl.Mindig is tetszett ez a név.És amolyan ősi angol név,tehát ide illő is lesz.Olyan lesz,mintha angol lennék,így nem kell törődnöm a vízummal.A papírjaimat majd hamisítom,amint lesz rá pénzem.